utolsó óra

jött egy kérés, hogy az utsó óra anyagát tegyem fel - az irodalomjegyzék ehhez segítséget tud nyújtani, ajánlom a Gender ABC tankönyvet, a Partszélről a fősodorba c. kiadványt, a tavalyi ppt-ket pedig itt megtaláljátok, a szakirodalmakkal együtt ez elég lesz, megkímélem magam az update-eléstől :) Ezen kívül a Sandra Bem-féle gender-szemüvegek/lencsék lehetnek hasznosak - aki nem emlékszik az órai anyagra, az birkózzon meg ennek a honlapnak az angoljával, ami ebben van, az elég.

Lecke a 9. órára

Az alábbi szöveg elolvasása + minimum három kérdés, amiből minimum egy tartalmi jellegű - a többi szavak, kifejezezések jelentésére is vonatkozhat:

• Pierre Bourdieu: Hevenyészett megjegyzések a test társadalmi észleléséről

Az alábbi két szöveg elolvasása - szempont: mik azok, amikkel a szövegekben egyetértesz, és mik azok, amikkel nem. A két szöveget az órán beszéljük meg, aktív közreműködésetekkel.

• Tomka Ferenc: A gender-ideológia

• Hadas Miklós: Férfiuralom és szülészeti gyakorlat Magyarországon

8. óra - Társadalmi tőke és család + a családi kapcsolatok működése

Társadalmi tőke

Bourdieu tőkeelmélete

Putnam és Coleman tőkeelmélete

A házassági piac elmélete

• Gary Beckerről ld. pl. a linkelt szöveg bevezető részét
• általában ld. Szabó Milkós könyvismertetőjének vonatkozó részletét

Házassági mobilitás

Családi kapcsolatok

A témához kapcsolódó irodalmak:

• Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés – Gondolat, Bp. (a Családszociológia szöveggyűjteményben megjelent részletek elegendők)
• Cseh-Szombathy László (1995): A házastársi konfliktusok szociológiája, Gondolat, Bp. (a Családszociológia szöveggyűjteményben megjelent részletek elegendők)
• Feuer Mária (szerk., 2008): A családsegítés elmélete és gyakorlata - Bognár és Telkes két tanulmánya. a könyv - bár furcsa formátumban - innen letölthető: http://www.ekonyvtar.abbcenter.com/?cim=1&id=115048

Beck-Gernsheim a válásról:

• Térbeli elválás (általában a férfi költözik, de később a nő a gyerekekkel is költözhet: olcsóbb lakás, nagyszülőkhöz, stb.)
• Életszínvonalbeli visszaesés (a nőknél mindig, amerikában a férfiaknál kevésbé, németországban a férfiaké is)
• Még békés válások esetén is jelentős változás a kapcsolatokban: egyénekként viszonyulnak egymáshoz, a saját érdekeiket tartják szem előtt a felek, nem a család mint elvont létezőét
• Nemcsak a jövőről alkotott elképzelések különböznek, hanem a múlt értelmezése is (ki a hibás, milyen volt az együtt töltött idő)
• Ha nem tudnak békében elválni a felek, a gyerek a válás utáni harc tárgyává válik. A nem gondozó szülővel (és főleg azon ági nagyszülőkkel) a kapcsolat gyengül 
• Speciális szocializáció: korán megtanulják, milyen egyedül és elválasztva lenni à az individualizmus leckéje: megtanulják, hogy a kapcsolatok véget érnek egyszer, a szerelem nem tart örökké

• A bikulturális családok egyik fajtájának tekinthetők: értékek, szabályok, szokások, elvárások különbözőségei
• A gyerekek oda-vissza mozognak a régi családvilág (vér szerinti szülő) és az új között + a másik szülő, akinek esetlegesen szintén új családja van
• Nem egyértelmű, ki tartozik a családhoz: minden tagnak saját definíciója van arról, hogy ki a családja
• Nem a házasság és a leszármazás (a hagyományos jellemzők) írják le a családot, hanem a társas viszonyok válás utáni alakulása. Ahol ezek a kapcsolatok megszakadnak, ott a rokoni kötelék is megszakad
• Még az egy háztartásban felnövő gyerekeknek sem feltétlenül kell hogy azonos definíciójuk legyen arról, ki tartozik a családba
• A családi kötések ápolása, fenntartása fontosabbá válhat, míg a bizonyos rokonsági kötelékből mint olyanból fakadó kötelezettségek szerepe csökkenhet

--> Gyengébb, sérülékenyebb kötések, sokkal jobban áthatják az explicit reciprocitás, kooperáció és külső körülmények (pl. lakóhely) jellemzői 

--> Több családi kötelék, de kevesebb kötelezettség egy-egy kapcsolaton belül

Programajánló jövő hétfőre

A Napvilág Kiadó és a Néprajzi Múzeum

szeretettel meghívja Önt

2013. május 6-án (hétfőn) 15 órára a

Kérdések és válaszok a cigányságról

című kötet bemutatójára.

Helyszín: a Néprajzi Múzeum Vidas Gitanas. Cigányok Spanyolországban című kiállításának nagyterme

(1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12., II. emelet).

A hétfőnként egyébként zárva tartó épületben a vendégeket a főbejáraton fogadjuk.

A résztvevők a rendezvényt követően egy ingyenes tárlatvezetésen ismerkedhetnek meg a kiállítással.

A kötetet bemutatja:

Csepeli György szociológus

Felcsuti Péter közgazdász

A kötet a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok sorozatának második darabja,

Szuhay Péter és Fleck Gábor szerkesztésében jelent meg.

Többek között az alábbi kérdésekre ad választ röviden és lényegre törően:

Mi illő: cigányt vagy romát mondani?

Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont?

Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte?

Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja?

Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő?

Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor?

Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő?

Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában?

Létezik-e roma értelmiség?

Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei?

Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok?

7. óra: Demográfia

A demográfiai átmenet elmélete, magyar tendenciák
(frissítem majd, de a két alapvető irodalom, a Demográfiai Portré 2012 és a Demográfiai jövőkép c. tanulmány az irodalomjegyzékben is szerepel

Lecke

ne felejtsétek, hogy most nem kommenteket várok, hanem online family display példákat, lehetőleg anonimizálva (3 példa egy lecke, ha hatot küldtök, két leckényi jóváírást kaptok)

Újabb programajánlat

Sajna a színházas cucc betelt, én is lecsúsztam róla, de helyette legalább olyan izgalmas program várható pénteken délután kettőtől, mindenféle regisztráció nélkül, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában az Úri utcában, itt az infó, gyertek minél többen!

6. óra - Az együttélési formák története

Hans Rosling TED-előadása:  http://www.ted.com/talks/hans_rosling_at_state.html

Az óra anyaga

• evolucionista elméletek, haladáseszme
• Somlai elmélete
• prekapitalista korszak
• polgári család
• modern család
• "poszt"

• Az Európa Tanács dokumentuma, amely összegzi a 20. sz. második felének változásait: 
  http://www.coe.int/t/e/social_cohesion/population/N%C2%B049_Family_Formation.pdf

• "A család válsága"

• Ulrich Beck és a kockázattársadalom
• Beck-Gernscheim és a jelenkor családja mint "csináld-magad projekt", család utáni (post-familial) család, intézményesített individualizáció

• David Morgan és a családi gyakorlatok elmélete
• Cselekvés („doing family”)
• Mindennapi (nagyon sokakra jellemző / magától értetődő, szóvá sem teendő)
• Megszokott, szabályszerű
• Fluiditás (ki számít családtagnak + mi számít családi gyakorlatnak [pl. hazajönni a munkahelyről?])
• Történelem és biográfia összekapcsolása (Mills) – vö.: szimbolikus család  
• Janet Finch és a family display elmélete
• egyének és egyének csoportjai egymásnak és egyéb releváns közönségeknek átadják, hogy cselekedeteik egy része a „családi dolgok csinálásából” áll, így megerősítik, hogy ezek a kapcsolatok családi kapcsolatok 

Programajánló: Kerekasztal Vitaszínház – Hagyd magad provokálni

minden infó itt: http://7ora7.hu/hirek/kerekasztal-vitaszinhaz-hagyd-magad-provokalni

A lényeg: Április 11-én este 7-től a téma a család.

Az április 11-i alkalom során a vendég egy szakértő lesz a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet képviseletében, képviseltetik magukat meleg szervezetek, egyházak, nagycsaládosok, szinglik, családot tervező és családot nem tervező fiatalok… 

5. óra

Cigány családok

• Plurietnikusság (ld. pl. Prónai Csaba: Kulturális antropológia és cigánykutatás)
• Cigány családok (ld. Horváth Kata: „Gyertek ki nálunk, hogy jobban megismerjük egymást!” p. 241-327.)
• Szocializáció (ld. Bánlaky Pál: Bölcsőtől a sírig - a cigányok mindennapi kultúrája és Aparna Rao: A nő a cigány kultúrában)
• ld. még: Boreczky Ágnes: Cigányokról másképpen. Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.

Ezeken kívül erősen ajánlott a Mundi Romani dokumentumfilmjeit nézegetni (Az összes magyar nyelvű, csak a leírás angol)

+ itt az idézett HVG-cikk, a Gettók népe

Releváns hír: ennyibe kerül egy gyerek a szülőknek, mire felnő

http://hvg.hu/gazdasag/20130312_Ennyibe_kerul_egy_gyerek_a_szuloknek_mire

4. óra

A család funkciói

• a gazdasági funció vátozásai
• a harmonikus családi élet megközelítését tételező funkcionalista elméletek korlátai
• Fejlődési családmodell (Reuben Hill)
• Hess és Handel (M.o.-n főleg Somlai) interakciós megközelítése: családvilágok

Szocializáció

• a szocializáció dimenzióiról (és sok egyébről): Somlai Péter: Elméletek a szocializációról. (p. 5-61.) In: Értékrendek és társadalmi-kulturális változások. /Válogatott tanulmányok. TS 3/2 kutatási beszámolók./ Szerk. Somlai Péter. Kész. az ELTE Szociológiai Intézetben. Bp., ELTE Szociológiai Int., 1992.
• Utánzás, azonosulás és tanulás kérdései
• A szocializáció színterei
• Speciális élethelyzetek szerepe
• Bodó Csanád a nemzeti kisebbségek nyelvi szocializációjáról

Szabó Edina a börtönszlengről

A család mint szocializációs közeg

Máder Miklós: A szülőktől való elszakadási dimenziók mentén létrejött alcsoportok

A szocializáció determinizmusának kritikája: szerepekbe zártság

családkutatók napja

Infók a vasárnapi programról:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151474328654301&set=oa.469871989745578

PROGRAM:
14:00 Darvas István: Ádár 28
14:15 Wild Judit bemutatja „Ősök” ékszersorozatát
14:30 Toronyi Zsuzsanna: Mi, hol, mikor, ki? Történeti nyomozás egy némafilmben.
15:00 Kérdezz bátran! Válaszol a rabbi, a levéltáros, a muzeológus, a szófer és a családsegítő! Szakértőink segítenek a családi hagyatékokban fennmaradt iratok, levelek, könyvek értelmezésében is, illetve tanácsot adunk restaurálással, megőrzéssel kapcsolatban is.
Közben: Aradi Péter rendhagyó tárlatvezetése az „Itt lakott Rosenthal” kiállításban és „Paulina cipellője” kiállítás és vetítés a családkutatóban.
16:00 Gyekiczki András: Elfeledett szomszédaink - egy kiállítás elő- és utótörténete
16:30 Szántó T. Gábor: Kései névadó - ismeretlen ismerősök a családtörténetben
17:00 Szegő Ágnes: Zsidó múlt - az anyakönyvektől a világhálóig
17:30 Lauder iskola tanulóinak bemutatója
18:00 György Péter: A napló

Gyerekprogram (családkutató)
14:30 Séta a zsidónegyedben Szolga Zsófi vezetésével, utána élményfeldolgozás az itt lakott Rosenthal kiállításban (kb 15:30-kor)
16:00 Mika Farnadi-Yerushalmi foglalkozása a héber betűkről – itt ki lehet majd próbálni azt is, hogy milyen pergamenre faragott lúdtollal írni.
17:00 Kézműves foglalkozás, játék a betűkkel, meseolvasás és filmvetítés.

Helyszín: 1075 Wesselényi u. 7.

3. óra

A család fogalma:

• intimitás, tiszta kapcsolat? (Giddens - ld. pl. Az intimitás mint demokrácia)
• Farzseb-kapcsolatok? (Z. Bauman)
• válságban a család?
• személyes közösségek? (Ray Pahl és Liz Spencer)
• a család fogalmának inklúzív megtartása? (Rosalind Edwards and Val Gillies)

 A szimbolikus család elmélete (Borecky Ágnes)

A házasság minősége (Cseh-Szombathy László - in: Elekes-Spéder [szerk.]: Törések és kötések a magyar társadalomban. Századvég, Bp, 2000)

Bourdieu a családi szellemről (ld. a Gyakorlati észjárás c. kötetét)

Család és háztartás

• mennyire átfedőek?
• mennyire feltétele egyik a másiknak?
• Laslett tipológiája (ld. Husz Ildikó, 2000)

A (házasság-jellegű) intim kapcsolatok fajtái: monogámia, poligámia, csoportházasság, azonos neműek együttélése

Endogámia vs. homogámia, exogámia vs. heterogámia

Patrilineáris és matrilineáris öröklés, a lakóhelyválasztás családi jellegzetességei

Berger-Kellner: Valóságfelépítés a házasságban.

Még egy link az irodalmakhoz

Cseh-Szombati egyik fontos szövege és részletek Somlai Konfliktus és megértéséből a linken olvashatók, illetve word dokumentumként letölthetők.

Egy aktuális hír: Strasbourg szerint a családmodell nem korlátozható központilag

forrás: Amnesty international, amnesty.hu

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete értelmében Ausztriának jogszabályt kell módosítani, hogy lehetővé tegye, hogy az élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok is örökbe fogadhassák egymás gyerekét. A Bíróság szerint „nincs egyetlen mód vagy egyetlen választási lehetőség azt illetően, hogy valaki hogyan éli a saját családi- és magánéletét."

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében kimondta, hogy Ausztria hátrányosan megkülönböztetett egy nőt, mikor elutasította örökbefogadási kérelmének elbírálását. A kérelme arra irányult, hogy azonos nemű partnerének vér szerinti gyermekét örökbe fogadhassa. A döntés fényében Ausztriában jogszabályi reform végrehajtására van szükség, mondta el az Amnesty International.
„A Bíróságnak ez a kedvező ítélete arra kell, hogy sarkallja az osztrák kormányt, hogy megváltoztassa mind a gondolkodásmódját, mind a törvényeit", nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International Európa és Közép-Ázsia programjáét felelős igazgatója.
A Bíróság úgy határozott, hogy az X és mások kontra Ausztria ügyben felperes pár a szexuális irányultságukon alapuló diszkrimináció áldozata lett, hiszen a heteroszexuális párokra nem szabtak ki hasonló korlátozásokat Ausztriában.
Az ügy fókuszában olyan osztrák törvények álltak, amelyek alapján Ausztriában bírósági gyakorlattá vált, hogy kifejezetten elutasítottak olyan kérelmeket, amelyekben az érintettek azonos nemű partnerük gyermekét kívánták örökbe fogadni, míg például azok a férfiak, akik nem voltak házastársi kapcsolatban nőpartnereikkel, örökbe fogadhatták azok gyermekeit.
Az osztrák kormány azzal érvelt a Bíróság előtt, hogy törvényei a hagyományos családmodell fenntartását szolgálják.
A Bíróság azonban többségi döntésében úgy ítélt, hogy „nincs egyetlen mód vagy egyetlen választási lehetőség azt illetően, hogy valaki hogyan éli a saját családi- és magánéletét." Ezen kívül azt is megjegyezte, hogy az osztrák kormány elmulasztotta bármiféle bizonyíték vagy egyáltalán érv felmutatását, azt igazolandó, hogy egy LMBTI pár alkalmatlan lenne egy gyermek szükségleteinek ellátására.
Az Európa Tanács tíz másik tagállama engedélyezi a partner általi örökbefogadást házastársi kapcsolatban nem lévő felek számára. Közülük hat engedélyezi ezt azonos és különnemű párok számára is (Belgium, Izland, Hollandia, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság), négy kizárólag heteroszexuális párok esetében (Portugália, Románia, Oroszország, Ukrajna).
„Mindenkinek joga van a házasságkötéshez és a családalapításhoz. Néhány európai kormánynak rá kell ébrednie, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyeket sem szabad akadályozni a házasságkötésben és az örökbefogadásban. El kell fogadniuk, hogy az Európai törvénykezés elkerülhetetlenül a társadalmi fejlődés irányát követve halad", tette hozzá John Dalhuisen.

2. óra

Mi a család?
A fogalom szociológiai megközelítése (eltér-e más tudományok definícióitól?)
Konzervatív, radikális és feminista megközelítések (Mennyire normatív a fogalom? Érdemes-e a család helyett az individuális életformákat, kapcsolatokat vizsgálni?)

A házasság minősége
Család mint normává tett privilégium?

Használható források:

• Cseh-Szombathy írásai
• Az általános, családról szóló részek Andorka és Giddens tankönyvében
• Bourdieu: Családi szellem
• Giddens: Az intimitás mint demokrácia
• Val Gillies: Family and Intimate Relationships: A Review of the Sociological Research
• Edwards-Gillies:  Farewell to family? Notes on an argument for retaining the concept  

+ Témához (szex és házasság):  Sabino Kornrich,  Julie Brines,  Katrina Leupp:  Egalitarianism, Housework, and Sexual Frequency in Marriage

1. óra - alapkérdések, tematika

A tematika az ELTE TÓK honlapján megtalálható, itt csak röviden:

1.)   Bevezetés, alapfogalmak

2.)   A család funkciói, szocializáció

3.)   A családfejlődés története

4.)   Család és házasság a mai magyar társadalomban

5.)   Társadalmi tőke, mobilitás és család

6.)   A családi kapcsolatok rendszere és működése, a „családi gyakorlatok” elmélete

7.)   Midterm dolgozat, Válás, újraházasodás, örökbefogadás

8.)   Szerepek a családban

9.)   A genderszociológia alapkérdései, LMBT családok

10.)    Hálózatba kapcsolt individualizmus és család

11.)    Összefoglalás

Az első óra kérdései

• Mi a család?
• Milyen társadalmi egyenlőtlenségek vannak?
• Mi a család szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában?

(A kommentekhez a fenti kérdések csak kiindulási alapot jelentsenek, ne ezekre válaszoljatok. Írhattok arról, mi érdekelne még, amiről a tematikában nincs szó, miről lehetne többet beszélni, milyen, a témákhoz kapcsolódó szövegeket olvastatok, stb.)